non stop

A kép a Keleti pu-on készült. Itt is megjelentek a peronkapuk. Ahol állok, ott bankautomata van, és ezért lehet bemenni a kordon mellé. Úgy tűnik ez rámenősebbeknek esély is egyben.

Na valami hasonlót jelenthet sok-sok embernek:
Egy hatalmas rózsaszín cápa, mely láthatóan nem egy örvendő gyermek kezében van (vajh, miért?), és ezen túl még baromi ronda is!

Május elseje igazán meglepő felhívása:

Utcai mutatvány, adományért. Gratulálok, remek ötlet!

Ha nem egyértelmű:
Óriás szappanbuborék.

Ismét volt időm kicsit szabad programokat szervezni, és ismét bebizonyította a civilizáció, hogy sokszínű.
Ismételten átnyújtok egy nagyobb csokrot arról, hogy milyenek is vagyunk.
Hát ilyenek mint itt. Sokszínűek. Buták, szépek, rátermettek, bunkók, leleményesek, kedvesek, közönyösek ... Ti is, én is.
Jó szórakozást.
Ja!
És megjelennek a csoportok itt nálam is. Még nem túl konzekvensen, de egyre rendezettebb formában.

Kivan a faszom az álnéven irogatással, meg a zaklatásig fajuló értetlenséggel! Tessék engem békén hagyni!

"Reggel, igazi magyar reggel,
a munka vár, én nem maradhatok.
Csodálatos a rendszer
rendezettség a legnagyobb fokon."

Van egy szintje a fáradtságnak, amikor nem veszed észre mit csinálsz, nem irányítod a tested, csak megteszed a mozdulatokat, elvégzed a feladatokat. Ilyenkor fordulhat elő, hogy miközben tartasz kicsit a magasságtól, egy 6 fokos létra felső élén állva döbbensz rá, hogy éppen lábújhegyen állva nyújtózkodsz, hogy becsavarj egy csavart.
Na, akik már éltek át hasonlót, azoknak küldöm a következő számot.
www.youtube.com/watch

Furcsa érzés, egy szociális témájú kiállításba belekötni, de mégis megteszem. A kép az Erzsébet téren készült, és kortárs képzőművészek hívták fel a figyelmet, kortárs problémákra. Minden alkotás alatt kis márványtábla magyarázta el a probléma mivoltát.
A gondom csupán annyi, hogy a lenti statisztika nem tűnik hitelesnek. Szinte egyik pontja sem. Idejétmúltnak, és manipulatívnak tűnik. Én nem hittem el.

Meg vagyok bántva, és el vagyok szomorodva. Az emberi rosszindulat bármit el tud érni.
Elmesélem a történetemet:

Emberek kis csoportja él békésen(vagy esetenként kevésbé békésen) egy Budapest- belvárosi bérházban. Több tíz éves együttélésük alatt kialakultak a szokásaik. Megtanultak együtt élni. Igen ám, de a házban megüresedtek lakások. És kicserélődött a "vezérkar" is.
Új emberek kerültek a közösségbe. Egy másik szellemiséget képviselő típus. Más kor emberei. Többé már nem a megszokott közösség volt, ahol mindenki mindenkinek köszön, és van a másikhoz legalább két szava, hiszen ismerik egymást.
A tisztelet és a kompromisszumkészség elkezdett semmivé foszlani.
Ehhez a házhoz tartozik egy udvar, és egy intézmény 4-5 dolgozóval akik váltott műszakban dolgoznak.
Az udvar mindig is kedvelt helye volt a lakóknak. Én még fociztam, kerékpároztam ott, majd később a lakókkal együtt itt parkolt az autóm. Valakinek nem tetszett. "Miért állnak ezek az autók az udvaron?", "Nem lehet elférni", "Nem biztonságos" (- az itt lévő intézmény miatt, tűzvédelmi okokból. Ez utóbbi érvel nem tudok mit kezdeni mert jogos, viszont kompromisszumokkal évek óta megoldható volt.)
Ki kell állni a kocsikkal! - Jött a meglepő hír egy téli reggelen.
Minden lakó hitetlenkedve fogata a házfelügyelő történetét, mondván, Hogy nem olyan komoly ez. Majd ők beszélnek illetékessel. Beszéltek is, eltelt pár hét, majd jött egy hivatalos papír: az autókat el kell távolítani, tűzvédelmi okokból! Kikerült 2 db kresz tábla is: Megállni tilos!
Nincs mit tenni, a lakók megoldották, elmentek.
Körülbelül 1 hónap telhetett el. A lakók állnak ahol tudnak, a vita elcsitult, a képen látható autók mindennapi társaink. Az intézmény dolgozóinak autói. Kb. 2 percre van a számukra fenntartott parkoló! DE MOST MÁR ELFÉRNEK AZ UDVARON! MIÉRT ÁLLNÁNAK A PARKOLÓBA? RÁJUK NEM SZÓL SENKI! ILLETÉKES SEM!

A képen nem biztos, hogy látszik, de az udvar tele van. Annyira mint a táblák megjelenése előtt.

Nekem tetszik, de kicsit bonyolult. Viszont dicséretes, hogy még létezik ilyen intézmény. Örülök neki.

A képen minden rajta van!

Bár már nem vagyok aktuális, de kedvenc nyulunk még mindig itt van. Több helyen is fellelhető volt, itt éppen egy ékszerbolt kirakatában gondoskodik a húsvéti hangulatról.

Ma megismétlődött a "paraszt mutatvány". Sajnos nem volt nállam fényképezőgép. A helyszín ismét a rózsadomb volt. Én nem hiszem el, hogy enyien vannak. Most a busz hátsó 4 ülését foglalta el egy példány. Én egyszer kigyúrom magam, és felkeltek egyet...

Háborogva akartam felrakni ezt a képet, hogy a XXI. században lehet ilyen a IX. kerületben...
De a kép elkészülte után negyed órával, és pár sarokkal arrébb, megértettem valamit a lehetséges indokokból. Lehangoló a helyzet. Okos döntés.
Viszont amiért felkerült, az a marketing csúcsa.
Hát mekkora előrelátás ez. Azért mert pia nincs, még nem kell máshol venni a kenyeret. Gratulálok a tulajdonosnak. Ezt a fajta előre gondolkodást is jogosnak érzem.

Szerintem érdekes.
Vajon ki nézi végig minden munkanap előtt?
Egyébként 4-es metró állomás lesz.
Rákóczi tér.

Templom ajtó.
No comment.

Az alábbi ima, a fentebb látható templom"ba" építet Óvoda, utcai üzenőfalán volt.
Éljen Március 15.
Éljenek a nagyjaink, és Isten áldja a jövő nemzedékét!
Ezek jutottak eszembe.

Na ez döbbenet! Gusztus dolga, de nem tudok napirendre térni!

Ez pedig kérem, az aminek látszik!
Halottas motor!
Mondtam, hogy döbbenet.

De minek?